Izgalomból nincs hiány

Ma van a pótvizsgaidőszak utolsó napja. Ez egyet jelent azzal, hogy az utolsó simításokat kell elvégeznem a második félévben oktatásra kerülő tantárgyaimmal kapcsolatban. A készülődés azért is izgalmakkal teli, mert szerencsére újdonságok akadnak bőven:

1.egy év kihagyás után újra tanítani fogom egy másik kedvenc tantárgyam. Ez alapvetően a másodéveseknek szól, de természetesen bárki eljárhat rá, ha kedve tartja egy kis rétegtant és földtörténetet tanulni. Először lerakjuk az alapokat Nicolaus Steno bácsival kezdve, aztán pedig nekivágunk, hogy megértsük a Föld sztoriját. Ha úgy tetszik az alábbi videó forgatókönyvét fogjuk megírni:

untitled

2. először hívtak meg órát tartani a budapesti ELTE-re. Igaz, csak egyetlen tanóráról van szó! Lelkesen vállaltam a feladatot, mert még magyarországi oktatási intézményben soha nem tanítottam. A nagy lendületnek köszönhetően nem gondoltam bele, hogy ezzel mibe is keveredtem. Ezért elég nagy volt a megdöbbenésem, amikor megkaptam a tantárgyat oktatók névsorát és az általuk tartott előadásokat. Elkerekedett képpel néztem a listát, amelyen több egykori tanárom vagy mentorom fedeztem fel. Nagyon kell készülnöm, hogy ne hozzak szégyent rájuk azzal, hogy engem meghívtak. A dologban van még csavar bőven: Koch Antal munkássága tette le az alapokat azon a területeken, amelyről az órám szólni fog. És találjátok ki hol lesz az órám? A Koch Antal teremben! És ki volt Koch Antal? Az a géniusz, akinek köszönhetjük, hogy ma geológiát tanítunk Kolozsvárott!

3. konferencia szervezés (2 db.), egy konferencia részvétel, OTDK – FiFöMa szekció, kutatómunka, tanulmányok megírása és persze terepgyakorlat. Sok, nagyon sok terv és tennivaló van erre a félévre is. Remélem mindent sikerül megvalósítani.

4. felvételi a BBTE geológia szakára. Elkészült az idei felvételi felhívása és ha minden jól megy, akkor az idén már 12-15 tandíjmentes (ingyenes) helyet fogunk meghirdetni. Ha igazi kalandba csomagolt tanulást akartok, akkor itt a helyetek.

+1. 1-12 osztályosoknak szól az alábbi programajánlatunk, amelyre várjuk az érdeklődő diákok és tanárok jelentkezését.

A szatmári Darwin Napon

Az újabb meghívásnak köszönhetően már a harmadik alkalommal vettem részt a szatmári Darwin Napon. Furcsa hagyomány (a néprajzos kollégáim szerint amire 3 egymást követő alkalommal sor került, az már hagyománynak számít!) alakult ki így: mindig páratlan években sikerül a szervezők meghívásának eleget tennem. Így 2013 óta minden páratlan évben február 12. környékén felkerekedtem és elutaztam Szatmárnémetibe. Az esemény házigazdái az E-Consult Egyesület és a Szatmári Megyei Múzeum munkatársai, a lelkes főszervező Sike Tamás.

A Kolozsvár-Szatmár út mindig sok élményt nyújt, ugyanis a Nádas mentén autózva nem tudok másra, mint az Erdélyi-medence paleogén képződményeire, és annak kiváló egykori ismerőjére Koch Antal-ra gondolni. A Meszesen való átkelés közben az ókori rómaiak folyton ott bujkálnak a gondolataimban, Zilahon Wesselényi és a kollégium (ezért mindig áthaladok a város központján) jár az eszemben, Sarmaságon érzem a lignit és barnaszén illatát, Ákoson az országútról megpillanthatom a gyönyörű templomot, majd Erdődön a várkastélyt.

Az idén se volt ez másképp, de mindezt tetőzte, hogy a ködös Meszes fölött ott ragyogott hajnalban a Hold. Nem is kezdődhetett volna jobban az idei Darwin Nap, amelyen az élet humora miatt a betervezett két előadás helyett végül hármat tartottam, azaz tartottunk Rózsa Lajossal. Előbb kora délelőtt a diákok töltötték meg a Szatmári Megyei Múzeum konferenciatermét és tisztességgel meghallgatták két csaló tudós (Rózsa Lajos előadása) és a Kárpátok sárkányairól szóló (ezt én igyekeztem élvezetesen előadni) előadásokat. Majd a végén jött a a Szertár tudományművésze Zsíros László Róbert. Tiszta szerencse, hogy délelőtt mindig előtte kellett előadnom. Esélyem se lett volna a saját haján elhelyezett propánnal teli szappanbuborékokat felgyújtó mutatvánnyal szemben. Később egy elkésett diákcsapat kedvéért újból kipakoltuk kellékeinket, és előadtuk az tudományunkat.

16708493_215581085513766_2811097980249616024_n

Kibújik a dobozból a tudomány. Fotó: http://tinyurl.com/zoygz73

Este igazi premier volt számomra az egyik helyi kocsmában a kimondottan felnőtteknek szóló Darwin Nap. Ez nemcsak a helyszín miatt, hanem az előadások előtt, illetve között Fehér Csaba gitárjátéka és énekhangja okán is nagyszerű élmény volt. Nem mellékesen még soha nem beszéltem úgy őslényekről, hogy azt valamilyen élőzene vezesse fel.

16729294_215476985524176_4328204877588489896_n

Háttérben egy sárkány koponyájának rajza, kezemben maga a sárkánykoponya. Fotó: http://tinyurl.com/zoygz73

Az idei előadásom nem is szólhatott másról, mint arról, hogy élnek-e vagy éltek-e sárkányok a Kárpátokban. Azaz elsősorban az idei év (magyarországi) ősmaradványáról a barlangi medvéről, valamint a hátszegi dinoszauruszokról próbáltam érdekes dolgokat mesélni. A többi előadó jóvoltából pedig megtudhattam, hogy a kutatók is gyarló emberek, de a tudomány előbb-utóbb korrigálja a csalásokat (Rózsa Lajos), a hó alatt és felett rengeteg rovar folytat aktív életet télen (Keresztes Lujza, BBTE), illetve Darwin életéről hallhattam újabb érdekes részleteket (Marton Attila).

Köszönöm a szervezőknek a lehetőséget és az élményt!

Breaking news

Nem, nem találtam meg a foraminiferák Szent Grálját és a vizsgaidőszak miatt az egyetem sarkait szalonnával szorgosan kenegető egyetemisták nagy bánatára a Farkas utcai épület is ott áll a helyén. “Csupán” annyi történt, hogy  egy foraminiferákkal kapcsolatos cikk jelent meg a egyik legfontosabb természettudományi kiadvány, a Nature Communications hasábjain. Arra pedig az elmúlt 20-30 évben egészen biztos nem volt példa, hogy egy ennyire fontos szaklap szerkesztőinek ingerküszöbét elérje egy olyan eredmény, amely foraminiferákhoz kapcsolódik.
De a japán és holland kutatók véghezvitték a lehetetlent. Előbb megfejtették annak titkát, hogy az Ammonia sp.hogyan alkotja meg a vázát és ezzel rájöttek egy igazán érdekes dologra: a korallokkal és a egyéb, az óceánok oldott széndioxid tartalmának emelkedésére (elvasasodására) érzékeny szervezetekkel szemben, a bentonikus foraminiferák karbonát termelésére nincs hatással az oceánok oldott széndioxid tartalmának emelkedése. Azaz, minden valószínűség szerint a karbonát képződés az óceánokban akkor sem szenved jelentős visszaesést, ha az óceánok savasodnak.

Miért érdekes ez?
Mert ezek az apróbb-nagyobb parányok adják az óceánokban képződött karbonátok (mész) 20-50%-át és ezzel alapvetően befolyásolják az océánok vizének összetételét és a szénciklust azon keresztül pedig végül is azt, hogy te kedves olvasó mennyi és milyen tengeri herkentyűt ehetsz vacsorára.

Mi vezetett ehhez a felfedezéshez?
Az a sok éves munka, amelyet a japán kutatók arra áldoztak, hogy megértsék egy apró, az  1 mm-t sem elérő átmérőjű kis lény vázépítési mechanizmusát. Látszólag teljesen érdektelen, steril téma (hogy egyes billentyűzetkoptatók szavajárását idézzem), unalmas alapkutatás. És ez az alapkutatás, amelyhez nehezen szerezték még éveken keresztül a finanszírozást végül egy nagyszerű felfedezést eredményezett.

Gratulálok!

BKF kirándulás: spoiler

A földtani idő kiszámíthatatlansága folytán úgy alakult, hogy március végén – április elején Kolozsvár lesz a XIX. Bányászati, Kohászati és Földtani Konferencia helyszíne. Azaz “csak” a BKF-en elhangzó előadások,  a fogadás és nagy találkozások zajlanak majd a kincses városban, mert a konferenciához kapcsolódó egynapos földtani kirándulás Kalotaszegre és környékére fókuszál majd. Elárulok néhányat a látnivalók közül…

Ha velünk jönnél és részt vennél a konferencián akkor még január 20-ig itt regisztrálhatsz: http://bkf.emt.ro/eloadas.php.

Szilveszterezés az óceánon

Az M133 expedíció tagjai, köztük brémai ismerőseim és legközelebbi munkatársaim, 2016. december 15-én hajóztak ki Fokváros (Dél Afrikai Köztársaság) kikötőjéből. Látszólag semmi különös nincs ebben, hiszen a tengerkutató expedíciókon való részvétel a németországi kutatóműhelyek számára mindennapi eseménynek számít. Az azonban még számukra is különleges élmény, ha a nemrég 30. szolgálati évét elrúgó legendás Meteor fedélzetén utazhatnak.

p1200363-768x577

A Meteor Fokváros kikötőjében.    http://tinyurl.com/hxos6m6

De mielőtt vízre szálltak volna, még egy nem mindennapi eseményen részt kellett vegyenek: a Meteor és egy másik legendás német kutatóhajó, a Polarstern, ritkaságszámba menő közös kikötői találkáján.  Ha ez nem lett volna elég, akkor az Atlanti-óceán déli részének Fokváros és a Falkland-szigetek közötti átszelése közben értékes és hiánypótló adatokat gyűjthettek. Csakhogy közben eljött karácsony, el is múlt, aztán eljött a szilveszter, és az is elmúlt. A legénység és a kutatók közben kitartóan hajóztak és hajóztak, gyűjtötték az adatokat.

Holnap pedig kikötnek a Falkland-szigeteken.