A majális: diáktréfa

Akik legalább egy évet éltek Erdélyben, azok tudhatják, hogy a romániaiak számára május 1. meglehetősen fontos ünnepnek számít. Furcsa ez persze, hisz 29 évvel vagyunk a, legalábbis verbálisan, mindenki által megvetett, vissza nem kívánt, elég sok soviniszta jegyet magán hordozott kommunista rendszer bukása után. De talán pont azért számít olyan fontos ünnepnek, mert a fiatalok már szerencsére nem a sovén-komcsi rendszerre, hanem arra emlékeznek, hogy május 1. mindenki kimegy majálisozni (hiszen általában ez a tavasz első, nagy valószínűséggel napos és meleg napja, ekkor nyitnak a strandok és indul a turistaszezon a Fekete-tenger romániai partszakaszán), megsüti a miccset, kolbászt vagy oldalast és legurít egy rakás sört vagy más alkoholos italt.

A fenti bevezető alapján máris érthető, hogy a tanév szervezésének egyik kulcskérdése a diákok szemszögéből a május 1. Mivel ez a nap munkaszüneti nap, és a geológia oktatásában kiemelten fontosak a terepgyakorlatok, mi oktatók igen szívesen szervezünk úgy terepi napokat, hogy a május 1. is a terepi kirándulás időtartamára essen. Főként ha ez a munkaszüneti nap péntekre vagy hétfőre esik, mert akkor egy hosszú hétvégényi remek terepgyakorlatot lehet tartani a diákoknak. Igaz csak akkor, ha akarják, mert azért előfordul, hogy nem tudjuk meggyőzni őket arról: jobb május elsején egy kis kőzetkalapálás, ásvány és őslénygyűjtés, mint 3 sör és 5 miccs.

Az idén nem szerveztünk terepgyakorlatot a május elsejei munkaszüneti napra, pedig még az azt megelőző hétfői nap is szabadnap volt. Ennek ellenére felhívtam diákjaim figyelmét arra, hogy majálisozás közben ne felejtsenek el egy-két feltárást megnézni. Viccnek szántam. Erre mi landol május elsején a postaládámba? Az alábbi kép, amelynek a címe: “Egy kis május 1-i feltárás!”. Humoruk, az van! És még kőzeteket is láttak majálisozás közben. Már szinte geológusok!

image1

Reklámok

Darwin-nap(ok)

Az idén szakítottam vagyis az élet szakított azzal a hagyománnyal, hogy 2013 óta mindig páratlan számjegyű években veszek részt a szatmári Darwin-napon.  Azért sikerült némi egyediséget csempészni ebbe a rendkívüli, páros évszámú alkalomba, mivel rendhagyó módon busszal érkeztem, ami önmagában egy élmény. Néha meglehetősen  halálközeli tapasztalat, mert a kisbuszok sofőrjei elég nagy aszfaltbetyárok és csak ritkán jut eszükbe: rajtuk kívül még jó néhány személy izgul a járműben azon, hogy ne szelektálja ki őket a “közlekedési evolúciós verseny”. Az esemény házigazdája, ahogy az eddigi 3 alkalommal amikor február 12-én Szatmárra látogattam, szintén az E-Consult Egyesület volt, a helyszín pedig a Szatmári Megyei Múzeum. A továbbra is lelkes főszervező pedig Sike Tamás.

Ahogy Szatmárra értem rögtön indultam az esemény színhelyére, mivel nem sok idő volt hátra a déli kezdésig. 15 perccel az előadások előtt még csak két diákom üldögélt a teremben és amikor már kezdtem volna elbizonytalanodni a nézőközönség számát illetően, akkor tömött sorokban diákok tömegei érkeztek, akik teljesen megtöltötték a konferenciatermet. A műsort a hagyományoknak megfelelően Rózsa Lajos kezdte, aki a természettudomány természetét igyekezett megmutatni a diákoknak. Utána következtem én egy ilyen előadáscímmel: Ammon isten elhullatott szarvai.  Lehet, hogy egyeseket becsaptam, de ezért ne engem, hanem az Plinius II-t okolják, illetve azokat akik az év ősmaradványának a Balatonites-t választották. Az eseményt négy lelkes egyetemi hallgató által összerakott Science Show zárta.

Szatmar_2018_1

Íme drága nézősereg, ezt itt Ammon egyik kövült szarva. Fotó: https://is.gd/U92hUp

Este elvonultunk a MusicCat nevű vendéglátóipari egységbe, ahol a középsulisoknak délelőtt bemutatott témákat próbáltuk a felnőttek igényéhez szabva előadni. Az előadások között pedig a tavalyhoz hasonlóan Fehér Csaba és alkalmi zenészpartnere szórakoztatta a jelenlévőket.

Szatmar_2018_2

Let’s the ammonites rock. Fotó: https://is.gd/4Hcz1P

A másnapi hazaúton 4 biológus diákkal fárasztottuk egymás idegsejtjeit az székelyföldi medvekérdéssel kapcsolatban. A fárasztás nem sikerülhetett túlzottan jól vagy titokban tartották, mert a kolozsvári biológus diákok március 16-án rendkívüli Darwin-napot tartanak, amelyre engem is meghívtak. Ha kíváncsiak vagytok arra, hogyan lehet Ammon isten szarvából tengeralattjárót összehozni, akkor ott a helyetek. Én már alig várom az eseményt, mert az alábbi ex-librisszel lepték meg a bennem lakozó paleobiológust a szervező biológus hallgatók.

Darwin_Kv_2018

 

Az őszi terepgyakorlat emléke

Hamarosan, azaz jövő január közepén, zárul az első félév, de egyben az év vége is közeleg. Ilyenkor az egyetemen is meg kell vonni az éves és ugyanakkor az egyetemi félévre vonatkozó tevékenység mérlegét. Így előkerültek azokat a képek, amelyek az őszi terepgyakorlat (Járabánya, Aranyos-mente és Kolozsvár és környéke) alkalmával készültek és kiválogattam azokat, amelyeket megőrizni érdemes. A válogatás közben jutott eszembe, hogy a félévi munka (tanítás, adminisztráció, diákok, kutatás) során sajnos a blogom meglehetősen háttérbe szorult és nem töltöttem fel ide a képeket. Pedig van azok között régi vízerőmű,  gyönyörű metamorf kőzetek, szép tájak, őslényeket, ásványokat és kőzeteket keresgélő geomókusok, Szent-László pénzével tele marok, egykori óceáni vulkánok termékei és sok apró titok!
Legyen ez a fotósorozat (benne néhány rosszul sikerült selfivel a “geoszelfimestertől”) az én korai karácsonyi ajándékom a kollégáimnak és a diákjaimnak!

Geológiai látnivalók mindenhol

Az egyre rövidülő nappalok és az egyre hidegebb napok miatt néha-néha eszembe jut a rövid, de intenzív nyári utazásunk Szerbia és Bosznia-Hercegovina vadregényes tájain. Ahogy egy építész, történész vagy művészettörténész az átlag turistától lényegesen eltérő  nézőpontból tekint a műemlékekre vagy éppen a településekre, úgy a biológus is más szemmel nézi az általa meglátogatott tájat. Nekem szerencsém van: geológusként úgy az épületeknek, mint a tájaknak olyan rejtett szépségeit vehetem észre, amely mellett sokszor elmegy a turista. A épületek esetében a kő lehet az izgalmas, a tájban egy érdekes földtani szerkezet bújhat meg, vagy éppen egy érdekes felszínforma kialakulása kapcsán a látnivaló mögött “látom” annak földtörténeti múltját. Persze csak akkor, ha alaposan felkészülök az útra. Így mindez utazás előtt, a szokásos útikönyvek és térképek mellett, mindig átböngészem az Earthcache oldalt vagy kerítek egy geológiai leírást a meglátogatásra váró területről.

P1130175

Fosszíliákban (kagylótöredékek) gazdag kréta időszaki vörös mészkő a nándorfehérvári várban (Belgrád, Szerbia)

P1130177

Sejthettek valamit a nándorfehérvári várban az érkezésünkről: dinoszaurusz makettek, előtérben a híres T. rex (Belgrád, Szerbia)

P1130215.JPG

Szépen lekerekített, esetenként legömbölyített folyami kavicsokkal és hömpölyökkel, amelyek főként mészkőből állnak, díszített járda (Mostar, Bosznia-Hercegovina)

P1130241

Jól lekerekített, esetenként legömbölyített folyami kavicsokkal és hömpölyökkel kirakott  járda, enyhe antropikus zsindelyességgel (Mostar, Bosznia-Hercegovina)

P1130275

Miocén onkoidos mészkőből készült a híres Stari Most (Mostar, Bosznia-Hercegovina)

P1130282.JPG

Rétegzett (vastag pados) és gyűrt mészkövek a Neretva-folyó völgyében (Mostartól északra, Bosznia-Hercegovina)

P1130340.JPG

Lignit és barnakőszén rögök a Kakanj városa mellett található szénfejtőnél. Itt található BH  egyik legnagyobb hőerőműve.

P1130384.JPG

Travertinből (mésztufa) faragott kőtömbökből rakták ezt a falat a Pliva vízesés közelében (Jajce, Közép Bosznia, BH)

P1130386.JPG

Az Orbász (Vrbas) folyó látványosan kanyargó, meanderre hasonlító, kréta mészkőbe (?) vájt szorosa Dabrac közelében (észak Bosznia-Hercegovina)

Parányőslények vadászai

Ötödik (!) alkalommal volt középiskolásoknak szóló hosszú hétvége a BBTE-n, és most sem maradhatott a tanulósereg geológiai és őslénytani foglalkozások nélkül.

A lelkes érdeklődők a labormunka szépségeiben merülhettek el, hiszen mintát iszapoltak, Nummulites-eket (“kőpénzeket”) preparálhattak és megnézhették, hogy ami kőnek, pontosabban mészkőnek látszik, az valójában milyen kis apró ősmaradványokból áll.

Köszi, hogy eljöttetek hozzánk, és külön köszönet Veress László harmadéves diáknak a segítséget.