Darwin-nap(ok)

Az idén szakítottam vagyis az élet szakított azzal a hagyománnyal, hogy 2013 óta mindig páratlan számjegyű években veszek részt a szatmári Darwin-napon.  Azért sikerült némi egyediséget csempészni ebbe a rendkívüli, páros évszámú alkalomba, mivel rendhagyó módon busszal érkeztem, ami önmagában egy élmény. Néha meglehetősen  halálközeli tapasztalat, mert a kisbuszok sofőrjei elég nagy aszfaltbetyárok és csak ritkán jut eszükbe: rajtuk kívül még jó néhány személy izgul a járműben azon, hogy ne szelektálja ki őket a “közlekedési evolúciós verseny”. Az esemény házigazdája, ahogy az eddigi 3 alkalommal amikor február 12-én Szatmárra látogattam, szintén az E-Consult Egyesület volt, a helyszín pedig a Szatmári Megyei Múzeum. A továbbra is lelkes főszervező pedig Sike Tamás.

Ahogy Szatmárra értem rögtön indultam az esemény színhelyére, mivel nem sok idő volt hátra a déli kezdésig. 15 perccel az előadások előtt még csak két diákom üldögélt a teremben és amikor már kezdtem volna elbizonytalanodni a nézőközönség számát illetően, akkor tömött sorokban diákok tömegei érkeztek, akik teljesen megtöltötték a konferenciatermet. A műsort a hagyományoknak megfelelően Rózsa Lajos kezdte, aki a természettudomány természetét igyekezett megmutatni a diákoknak. Utána következtem én egy ilyen előadáscímmel: Ammon isten elhullatott szarvai.  Lehet, hogy egyeseket becsaptam, de ezért ne engem, hanem az Plinius II-t okolják, illetve azokat akik az év ősmaradványának a Balatonites-t választották. Az eseményt négy lelkes egyetemi hallgató által összerakott Science Show zárta.

Íme drága nézősereg, ezt itt Ammon egyik kövült szarva. Fotó: https://is.gd/U92hUp

Este elvonultunk a MusicCat nevű vendéglátóipari egységbe, ahol a középsulisoknak délelőtt bemutatott témákat próbáltuk a felnőttek igényéhez szabva előadni. Az előadások között pedig a tavalyhoz hasonlóan Fehér Csaba és alkalmi zenészpartnere szórakoztatta a jelenlévőket.

Let’s the ammonites rock. Fotó: https://is.gd/4Hcz1P

A másnapi hazaúton 4 biológus diákkal fárasztottuk egymás idegsejtjeit az székelyföldi medvekérdéssel kapcsolatban. A fárasztás nem sikerülhetett túlzottan jól vagy titokban tartották, mert a kolozsvári biológus diákok március 16-án rendkívüli Darwin-napot tartanak, amelyre engem is meghívtak. Ha kíváncsiak vagytok arra, hogyan lehet Ammon isten szarvából tengeralattjárót összehozni, akkor ott a helyetek. Én már alig várom az eseményt, mert az alábbi ex-librisszel lepték meg a bennem lakozó paleobiológust a szervező biológus hallgatók.

 

Reklámok

Az őszi terepgyakorlat emléke

Hamarosan, azaz jövő január közepén, zárul az első félév, de egyben az év vége is közeleg. Ilyenkor az egyetemen is meg kell vonni az éves és ugyanakkor az egyetemi félévre vonatkozó tevékenység mérlegét. Így előkerültek azokat a képek, amelyek az őszi terepgyakorlat (Járabánya, Aranyos-mente és Kolozsvár és környéke) alkalmával készültek és kiválogattam azokat, amelyeket megőrizni érdemes. A válogatás közben jutott eszembe, hogy a félévi munka (tanítás, adminisztráció, diákok, kutatás) során sajnos a blogom meglehetősen háttérbe szorult és nem töltöttem fel ide a képeket. Pedig van azok között régi vízerőmű,  gyönyörű metamorf kőzetek, szép tájak, őslényeket, ásványokat és kőzeteket keresgélő geomókusok, Szent-László pénzével tele marok, egykori óceáni vulkánok termékei és sok apró titok!
Legyen ez a fotósorozat (benne néhány rosszul sikerült selfivel a “geoszelfimestertől”) az én korai karácsonyi ajándékom a kollégáimnak és a diákjaimnak!

Geológiai látnivalók mindenhol

Az egyre rövidülő nappalok és az egyre hidegebb napok miatt néha-néha eszembe jut a rövid, de intenzív nyári utazásunk Szerbia és Bosznia-Hercegovina vadregényes tájain. Ahogy egy építész, történész vagy művészettörténész az átlag turistától lényegesen eltérő  nézőpontból tekint a műemlékekre vagy éppen a településekre, úgy a biológus is más szemmel nézi az általa meglátogatott tájat. Nekem szerencsém van: geológusként úgy az épületeknek, mint a tájaknak olyan rejtett szépségeit vehetem észre, amely mellett sokszor elmegy a turista. A épületek esetében a kő lehet az izgalmas, a tájban egy érdekes földtani szerkezet bújhat meg, vagy éppen egy érdekes felszínforma kialakulása kapcsán a látnivaló mögött “látom” annak földtörténeti múltját. Persze csak akkor, ha alaposan felkészülök az útra. Így mindez utazás előtt, a szokásos útikönyvek és térképek mellett, mindig átböngészem az Earthcache oldalt vagy kerítek egy geológiai leírást a meglátogatásra váró területről.

Fosszíliákban (kagylótöredékek) gazdag kréta időszaki vörös mészkő a nándorfehérvári várban (Belgrád, Szerbia)

Sejthettek valamit a nándorfehérvári várban az érkezésünkről: dinoszaurusz makettek, előtérben a híres T. rex (Belgrád, Szerbia)

Szépen lekerekített, esetenként legömbölyített folyami kavicsokkal és hömpölyökkel, amelyek főként mészkőből állnak, díszített járda (Mostar, Bosznia-Hercegovina)

Jól lekerekített, esetenként legömbölyített folyami kavicsokkal és hömpölyökkel kirakott  járda, enyhe antropikus zsindelyességgel (Mostar, Bosznia-Hercegovina)

Miocén onkoidos mészkőből készült a híres Stari Most (Mostar, Bosznia-Hercegovina)

Rétegzett (vastag pados) és gyűrt mészkövek a Neretva-folyó völgyében (Mostartól északra, Bosznia-Hercegovina)

Lignit és barnakőszén rögök a Kakanj városa mellett található szénfejtőnél. Itt található BH  egyik legnagyobb hőerőműve.

Travertinből (mésztufa) faragott kőtömbökből rakták ezt a falat a Pliva vízesés közelében (Jajce, Közép Bosznia, BH)

Az Orbász (Vrbas) folyó látványosan kanyargó, meanderre hasonlító, kréta mészkőbe (?) vájt szorosa Dabrac közelében (észak Bosznia-Hercegovina)

Parányőslények vadászai

Ötödik (!) alkalommal volt középiskolásoknak szóló hosszú hétvége a BBTE-n, és most sem maradhatott a tanulósereg geológiai és őslénytani foglalkozások nélkül.

A lelkes érdeklődők a labormunka szépségeiben merülhettek el, hiszen mintát iszapoltak, Nummulites-eket (“kőpénzeket”) preparálhattak és megnézhették, hogy ami kőnek, pontosabban mészkőnek látszik, az valójában milyen kis apró ősmaradványokból áll.

Köszi, hogy eljöttetek hozzánk, és külön köszönet Veress László harmadéves diáknak a segítséget.

Pantintják szét a “kőzpénzeket”

Iszapolás párosan

Leiszapoltuk, szétpattintottuk, így megvizsgálhatjuk

Ez egy kő vagy egy parányőslény kupac?

A mikroszkópozásnál nincs jobb. Azaz van: a parányőslények!

Egy geológus ha olvas…

…illetve ha arra kérik (mint engem is a Transindex), hogy könyveket ajánljon a nyárra, akkor végigtekint a könyvespolcán és többek között az alábbiakon akadhat meg a szeme:

Steve Jones: Darwin szelleme. A fajok eredete – mai változatában (Typotex Kiadó, 2004)

Az evolúcióról mindenki tud valamit, de tapasztalataim szerint még a szakmabeliek közül is nagyon kevesen olvasták Darwin korszakalkotó művét. Nem egy egyszerű olvasmány ugyanis a viktoriánus stílusban megírt forradalmi könyv. A londoni UCL professzora, Steve Jones, ezt ismerte fel, és írt egy élvezetes, a legújabb tudományos eredményeket is magába foglaló könyvet, amely azonban szerkezetileg követi Darwin klasszikus munkáját. Kihagyhatatlan!

Főzy István – Szente István: Ősmaradványok. A Kárpát-Pannon térség kövületei (GEOLITERA, 2012)
Egy gazdagon illusztrált könyv azoknak, akik emberi léptékkel nehezen elképzelhető módon szeretnének visszatekinteni az időbe. A könyv lapjait forgatva gyönyörű őslények kerülnek az olvasó szeme elé, miközben képzeletben több tíz vagy éppen száz millió éveket utazik az időben. Az őslények mellett a híres leleteket feltáró paleontológusokat, valamint a híresebb erdélyi lelőhelyek érdekes ősmaradványait is megismerheti a nagyközönség.

Simon Winchester: The Map that Changed the World (HarperCollins, 2001)
1815. augusztus 1-én jelent meg az első olyan geológiai (földtani) térkép, amely egy egész ország (Anglia, Wales és részben Skócia) geológiai jellegzetességeit ábrázolta. A térkép létrejöttének sztoriját ismerhetjük meg, annak szerkesztője, William Smith élettörténetén keresztül. Az olvasmányos, igaz helyenként egy picit bulvár stílusú, és szakmailag némileg pontatlan bestseller arra is alaposan rávilágít, hogy alapos geológiai ismeret kellett a britek iparosodásához. Azóta elkészültek persze más országok és térségek modern geológiai térképei is, amelyek nélkül egy egyszerű házat sem lehet szakszerűen megépíteni.

De ahogy közhelyesen mondani szoktuk: nem csak szakkönyvekből, vagy valamilyen módon a földtudományokhoz kapcsolódó könyvekből áll a világ. Így ha meg akarjátok tudni, hogy milyen 3 másik könyvet ajánlottam, akkor olvassátok el a fenti bejegyzés forrását a Transindexen.