A vizsgaidőszak már javában zajlik, így az első félévi tevékenységek számonkérési fázisába léptünk. Ilyenkor a diák és az oktató is izgul egy kicsit, hiszen ha akarjuk, ha nem meg fogjuk vonni a félév mérlegét és kiderül: ki hogyan oktatott és ki hogyan sajátította el azokat az információkat, módszereket, eljárásokat stb. amelyekre meg akarták tanítani. A számadás azonban nem csak a vizsgáknak helyet adó termekben zajlik, hanem az irodámban is, ahol éppen társadalmi munkában pályázati elszámolás készítek. Így elő kellett keresnem azokat a fotókat, amelyek a 2018 őszi terepgyakorlat (Kolozsvár és környéke, Aranyosbánya és az Aranyos-mente) alkalmával készültek és kiválogattam azokat, amelyeket megőrizni érdemes, illetve amelyekkel bizonyíthatjuk, hogy a terepet támogató szervezet, a BGA Zrt. nem fölöslegesen áldozott pénzt a programunkra, és az megvalósult.
A válogatás közben jutott eszembe, hogy a félévi munka (tanítás, adminisztráció, diákok, kutatás) során annyira elmerültem a tennivalókban, nem töltöttem fel ide a képeket. Pedig van azok között vörös agyag titkokkal, gyönyörű gipszek, szép tájak, őslényeket, ásványokat és kőzeteket keresgélő geomókusok, várrom és bányató, valamint megszámlálhatatlan apró titok!
Hátha ez a fotósorozat (benne néhány rosszul sikerült selfivel a “geoszelfimestertől”) bátorításul szolgál mindenkinek, aki a vizsgaidőszakot nehéznek érzi, legyen az oktató vagy diák!
A terepgyakorlat a Koch Antal Földtani Társaság által elnyert pályázaton keresztül…
