Geológiai látnivalók mindenhol

Az egyre rövidülő nappalok és az egyre hidegebb napok miatt néha-néha eszembe jut a rövid, de intenzív nyári utazásunk Szerbia és Bosznia-Hercegovina vadregényes tájain. Ahogy egy építész, történész vagy művészettörténész az átlag turistától lényegesen eltérő  nézőpontból tekint a műemlékekre vagy éppen a településekre, úgy a biológus is más szemmel nézi az általa meglátogatott tájat. Nekem szerencsém van: geológusként úgy az épületeknek, mint a tájaknak olyan rejtett szépségeit vehetem észre, amely mellett sokszor elmegy a turista. A épületek esetében a kő lehet az izgalmas, a tájban egy érdekes földtani szerkezet bújhat meg, vagy éppen egy érdekes felszínforma kialakulása kapcsán a látnivaló mögött “látom” annak földtörténeti múltját. Persze csak akkor, ha alaposan felkészülök az útra. Így mindez utazás előtt, a szokásos útikönyvek és térképek mellett, mindig átböngészem az Earthcache oldalt vagy kerítek egy geológiai leírást a meglátogatásra váró területről.

P1130175

Fosszíliákban (kagylótöredékek) gazdag kréta időszaki vörös mészkő a nándorfehérvári várban (Belgrád, Szerbia)

P1130177

Sejthettek valamit a nándorfehérvári várban az érkezésünkről: dinoszaurusz makettek, előtérben a híres T. rex (Belgrád, Szerbia)

P1130215.JPG

Szépen lekerekített, esetenként legömbölyített folyami kavicsokkal és hömpölyökkel, amelyek főként mészkőből állnak, díszített járda (Mostar, Bosznia-Hercegovina)

P1130241

Jól lekerekített, esetenként legömbölyített folyami kavicsokkal és hömpölyökkel kirakott  járda, enyhe antropikus zsindelyességgel (Mostar, Bosznia-Hercegovina)

P1130275

Miocén onkoidos mészkőből készült a híres Stari Most (Mostar, Bosznia-Hercegovina)

P1130282.JPG

Rétegzett (vastag pados) és gyűrt mészkövek a Neretva-folyó völgyében (Mostartól északra, Bosznia-Hercegovina)

P1130340.JPG

Lignit és barnakőszén rögök a Kakanj városa mellett található szénfejtőnél. Itt található BH  egyik legnagyobb hőerőműve.

P1130384.JPG

Travertinből (mésztufa) faragott kőtömbökből rakták ezt a falat a Pliva vízesés közelében (Jajce, Közép Bosznia, BH)

P1130386.JPG

Az Orbász (Vrbas) folyó látványosan kanyargó, meanderre hasonlító, kréta mészkőbe (?) vájt szorosa Dabrac közelében (észak Bosznia-Hercegovina)

Reklámok

Parányőslények vadászai

Ötödik (!) alkalommal volt középiskolásoknak szóló hosszú hétvége a BBTE-n, és most sem maradhatott a tanulósereg geológiai és őslénytani foglalkozások nélkül.

A lelkes érdeklődők a labormunka szépségeiben merülhettek el, hiszen mintát iszapoltak, Nummulites-eket (“kőpénzeket”) preparálhattak és megnézhették, hogy ami kőnek, pontosabban mészkőnek látszik, az valójában milyen kis apró ősmaradványokból áll.

Köszi, hogy eljöttetek hozzánk, és külön köszönet Veress László harmadéves diáknak a segítséget.

Egy geológus ha olvas…

…illetve ha arra kérik (mint engem is a Transindex), hogy könyveket ajánljon a nyárra, akkor végigtekint a könyvespolcán és többek között az alábbiakon akadhat meg a szeme:

Az evolúcióról mindenki tud valamit, de tapasztalataim szerint még a szakmabeliek közül is nagyon kevesen olvasták Darwin korszakalkotó művét. Nem egy egyszerű olvasmány ugyanis a viktoriánus stílusban megírt forradalmi könyv. A londoni UCL professzora, Steve Jones, ezt ismerte fel, és írt egy élvezetes, a legújabb tudományos eredményeket is magába foglaló könyvet, amely azonban szerkezetileg követi Darwin klasszikus munkáját. Kihagyhatatlan!


Főzy István – Szente István: Ősmaradványok. A Kárpát-Pannon térség kövületei (GEOLITERA, 2012)
Egy gazdagon illusztrált könyv azoknak, akik emberi léptékkel nehezen elképzelhető módon szeretnének visszatekinteni az időbe. A könyv lapjait forgatva gyönyörű őslények kerülnek az olvasó szeme elé, miközben képzeletben több tíz vagy éppen száz millió éveket utazik az időben. Az őslények mellett a híres leleteket feltáró paleontológusokat, valamint a híresebb erdélyi lelőhelyek érdekes ősmaradványait is megismerheti a nagyközönség.
p003372

Simon Winchester: The Map that Changed the World (HarperCollins, 2001)
1815. augusztus 1-én jelent meg az első olyan geológiai (földtani) térkép, amely egy egész ország (Anglia, Wales és részben Skócia) geológiai jellegzetességeit ábrázolta. A térkép létrejöttének sztoriját ismerhetjük meg, annak szerkesztője, William Smith élettörténetén keresztül. Az olvasmányos, igaz helyenként egy picit bulvár stílusú, és szakmailag némileg pontatlan bestseller arra is alaposan rávilágít, hogy alapos geológiai ismeret kellett a britek iparosodásához. Azóta elkészültek persze más országok és térségek modern geológiai térképei is, amelyek nélkül egy egyszerű házat sem lehet szakszerűen megépíteni.
map-that-changed-the-world
De ahogy közhelyesen mondani szoktuk: nem csak szakkönyvekből, vagy valamilyen módon a földtudományokhoz kapcsolódó könyvekből áll a világ. Így ha meg akarjátok tudni, hogy milyen 3 másik könyvet ajánlottam, akkor olvassátok el a fenti bejegyzés forrását a Transindexen.

Nyári egyetem szelfikkel elmesélve

Nagy kőbe vágtuk a kalapácsunk és a biológus kollégáinkkal összefogva pályáztunk, majd a sikeres pályázatot követően 2017. július 17-30 között nyári egyetemet szerveztünk erdélyi magyar középiskolásoknak. Így két hétig 25 tiszteletbeli egyetemista leshetett bele a BBTE Biológia és Geológia Kar magyar tagozatán folyó munkába. Volt minden: előadások, műhelyfoglalkozások, darázsgarázs építés, kirándulások, sóbánya, játékestek, kincskeresés, mozi, pláza, kalandpark stb.

Velem két teljes napot és több délutánt töltöttek el a diákok. Ez alatt betekintettünk a földtörténetbe, kőzetekkel és őslényekkel ismerkedtünk, megnéztünk egy fosszilis sárkányt, készítettünk dinoszaurusz rekonstrukciót, kőpénzeket (Nummulites) preparáltunk, az Atlanti-óceán mélyéről származó mintákat vizsgáltunk, voltunk a Székely-kőn, és mostunk aranyat. A délutáni és esti programok alatt pedig a kincses város titkainak felfedezésével, geoládázással és társasjátékokkal szórakoztattuk magunkat.

Köszi, hogy itt voltatok! Jó vakációt!

Baahubali a barlangi medvével

Ma délben a BBTE Geológiai Intézetének ajtaján kilépve négy indiai személy pillantottam meg, akik nagy érdeklődéssel vizsgálgatták az intézeti lépcső mellett elhelyezett érdekes és szép kőtömböket. Rám néztek, kedvesen köszöntek és mosolyogtak. Mosolyogtam és köszöntem nekik. Aztán pár másodperc alatt levágtam, hogy biztosan a TIFF-re érkezett turisták lehetnek, akik geológia iránt is érdeklődőnek, ezért odaléptem hozzájuk és javasoltam nekik, hogy látogassák meg a BBTE Őslénytani és Rétegtani Múzeumát. Nagyon szívélyesen fogadták a gesztusom. Az egyikük azonnal meg is ragadta az alkalmat és megkérdezte: ez egy egyetem vagy micsoda? Röviden elmondtam, hogy milyen csoda a BBTE, és ez itt éppen a Geológiai Intézet. A kis csoport ezután elindult a lépcsőn felfele, és közben nekem az jutott eszembe, hogy a legjobb, ha megmutatom nekik merre van a múzeum. Így beléptem utánuk a Geológiai Intézet ajtaján és amint megpillantottam a vedégeket, akkor leesett a tantusz: biztosan a Baahubali 2, a 16. TIIF-en tegnap este vetített film stábjához tartoznak a látogatók. Meg is kérdeztem ezt tőlük, aminek ők megörvendtek és rögtön a filmről kezdtek faggatni engem.
Így kezdődött a Baahubali 2 film rendezőjének (S.S. Rajamouli) és producerének (Shobu Yarlagadda) ismerkedése az erdélyi őslényekkel, amelynek végén megismerkedtek az év ősmaradványával a barlangi medvével, és Mr. Rajamouli, a rendező, nagyon kedvesen megmutatta, hogyan is kell rendes(ebb) szelfit készíteni.WP_20170609_12_34_21_ProMany thanks for your visit Mr. Rajamouli and Mr. Yarlagadda! It was deligthful moment!